A jegenyei római katolikus templomot még a XIII.
században Szent Mihály tiszteletére szentelték. A templom
főoltárán a Sátánt kivont karddal legyőző arkangyalt látjuk.
Szent Mihály napja, szeptember 29-e, Szent Mihály
arkangyal ünnepe - búcsús ünnep Jegenyén.

De mit is ünnepelünk ezen a napon? A legenda szerint I.
Gelázius (496) pápa idejében Nápoly közelében pásztorok
vettek űzőbe egy megvadult bikát. Eger hegyi barlang
nyílásában megtalálták. Amikor rálőttek, a nyíl visszarepült.
A különös dolgot jelentették a püspöknek, aki
háromnapos böjtöt és könyörgést rendelt el. Harmadnap
megjelent a püspök álmában Mihály arkangyal, és tudtára
adta, hogy a barlang az ő Szent helye. Erre templommá
alakították át, és Monte Gargano néven jeles
búcsújáróhely lett belőle. Az egyház szeptember 29-én
Szent Mihály arkangyal megjelenésére emlékezik.
Legismertebb bibliai cselekedete szerint Mihály arkangyal volt az, aki az Isten ellen fellázadt Sátánt legyőzte és letaszította a mennyből. A művészetben általában szárnnyal ábrázolják, jobb kezében kivont karddal, baljában pajzzsal, esetleg lábánál a legyőzött Lucifert megtestesítő sárkánnyal. Előfordul, hogy kezében mérleggel ábrázolják, mint aki az Utolsó Ítélet angyalaként a lélek jó és gonosz cselekedeteit mérlegeli.

A hagyomány szerint Szent Mihály a túlvilágra költöző lélek kísérőtársa, bírája. Ezzel függ össze a halottszállító saroglya Szent Mihály lova elnevezése. A magyar néphagyományban a Göncölszekeret Szent Mihály szekereként is emlegetik.

Szent Mihály napjával kezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmak őszi időszaka, amely Katalin napjáig (november 25-ig) tartott. Szent Mihály napja a gazdasági év őszi fordulója: a Szent György napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották haza. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is volt. Az őszi vetésre az ünnepet megelőző vagy utána következő két hetet tartják a legalkalmasabbnak.

Az egykori prédikációk alapján Szent Mihály napjához, mint a többi ünnephez, bizonyos munkák tilalma is kapcsolódott. Néhol azt tartották, hogy annak, aki Szent Mihály napján mosott, kisebesedett a keze, aki pedig mángorolt, annak a háza felett egész évben dörögve pihentek a fellegek. A természet megfigyeléséből ered a megállapítás, hogy Szent Mihály napja után a fű akkor sem nőne tovább, ha harapófogóval húznák.

Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan, például: „Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni”, „Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot”, hiszen aki Szent Mihály napja után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.
Szent Mihály, arkangyalok vezére