Régi magyar fürdők - Tárcza

»Vagyon - írja egy régi könyv, "Notitia Parochiae Jegenyensis" - a Falun feljül egy forrás, melyet Hideg-Kútnak neveznek. Ez majd oly természetű, mint Afrikában az Ammon temploma mellett lévő, Nap forrása nevezetű víz; nyárban oly hideg, hogyha az ember belé ül, fogai kotzognak egybe, teste rövid idő alatt oly veres lészen, mint a megfőzött rák. Folyamatja a fák leveleit kővé változtatja, ez pedig egy tulajdonsága minden itt levő forrásoknak. A mi pedig tsudálalos, a rákok hajaival is éppen így bánik minden forrás; melyek, ha meg nem vetkeznének, tudnánk mi petrificált eleven rákokkal kedveskedni. Sok nyavalyák ellen hasznos; innen nyáron által-fogyhatatlanul vágynak messzűnen jött feredezők is. Ebből minden tavasszal megitatják juhaikat a gazdák legalább háromszor; azért az ő juhaik a mételyben nem dögölnek. Téli nagy melegsége okozza, hogy a malmok kemény télnek idején - is ritkán álljanak meg.

„Az említett forráson alóli vagyon más forrás, mely a fő-fájást elszéleszti.

„A Tisztelendő plébános úrnak jószágán oly forrás vagyon: hogy, ha azzal kenyeret sütnek, még majd az nap megkeményedik; jó ez a nagy ehető dolgosokra nézve. Ha pedig azon vízzel tésztaneműt főznek, laskát, vagy mást; az oly dohos szagú, mintha tíz-húsz esztendőkig állott volna a liszt nedves, rekedt helyen."

Végre még egy más forrásról tesz említést a múlt századbeli jegenyei pap. Ez a "Fiskális háznak veteményes kertjébe, Napkeletre" van s ha a szemfájósak napkelte előtt mosogatják benne szemeiket, meggyógyítja szépen.- „Én magam is, - írja, - élő bizonyság vagyok, ki sok gyertyázással és meg nem jutalmaztatott sok írásokkal úgy elrontottam vala szemeimet, hogy már néha-néha a hóra, gyertya-világra telyességgel nem nézhettem, de ezen víznek hathatós ereje úgy annyira használa, hogy mostan szemeim prémjeinek majd semmi veressége sem látszik: holott ezen vízzel való élésem előtt, mint a petsenye oly veresek valának. Hordják ezen vizet a körül való falukba gyakran, sokan. Mondják a falusiak, hogy azon szemeket is ép látásra hozta, melyek látásoktól megfosztottak voltak. (Erdély, fürdőügyi melléklet, 1899/3)