Története

Jegenye ezeréves település. Története majdnem Szent István koráig vezethető vissza. Mikor I. Béla király 1061-1062-ben Kolozsmonostoron megalapította Erdély első bencés apátságát, akkor a királyi ispánság tulajdonát képező Jegenyét az apátságnak adományozta.

A településre legelőször a kunok és a besenyők törtek be, akiknek pogány hordái - felégetve a templomokat és lemészárolva a lakosságot - végigpusztították a Nádas és Szamos folyók vidékének honfoglalás óta lakott településeit.

Alighogy Szent László király és utódai újra fölépítették a templomokat és eltakarították a véres romokat, 1241-ben betörtek a tatárok, és még iszonyatosabb pusztítást végeztek. A második honalapító IV. Béla király volt, aki 1263-ban újraalapította Kolozsmonostort és birtokát, Jegenyét is. 1250 körül kőtemplomot építettek Szent Mihály arkangyal tiszteletére a jelenlegi templomkertben. Csakhamar belső ellenség támadt Jegenyére. A környező települések földesurai, a Gyerőffyek, a váralmási ispánság hadnagya, majd a gyaluiak és türeiek elhajtották jószágaikat és felégették házaikat.

A gyakori betörések és az örökös rettegés miatt a falu elszegényedett és olyannyira elnéptelenedett, hogy képtelen volt a máter (anyaegyház) fenntartására, és így az 1400-as évek környékén Egeres filiájává vált. 1432-ben a jegenyei hívek Antal apáthoz fordultak azzal, hogy bármely áldozat árán vállalják a „mater ecclesiae” fenntartását, semmint a filiális egyház nyomorúságát.

1556-ban a templom és a hívek nagy része református lett. 1579-ben Báthori István fejedelem a fiskusoktól saját pénzén visszavásárolta és a jezsuitáknak adományozta. Az első újkori magyar egyetemet Kolozsváron megalapító Báthory István az akadémia fenntartására Kolozsmonostoron kívül Bács és Jegenye falvakat adományozza a szerzeteseknek - így lokálpatriótaként akár azt is mondhatjuk, hogy a kolozsvári egyetem sok tudós emberének képzése Jegenyének is köszönhető. Később ismét református volt Jegenye temploma, de 1615-ben Bethlen Gábor újra a jezsuitáknak adományozta. Ezen két nemes gesztusnak köszönhető, hogy ma Jegenye - egyetlen kalotaszegi település gyanánt - teljességében római katolikus. A jezsuiták az 1606-os kitiltás után is visszajártak éleszteni a jegenyeiek hitét. A szebeni szászok által 1252-ben öntött, gót betűs felirattal ellátott nagyharang Európa egyik legrégibb harangja volt (1840-ben beolvasztották).
1788-ban jezsuita kápolnát építettek a Tós-kertben. 1794-ben épült a régi plébánialakás, melyet 1981-ben lebontottak. 1866-ban Boér János építtette a jelenlegi templomot neoromán stílusban.

1998-ban felavatták Jegenye címerét. A terveket Pécsi L. Dániel magyarországi jelképtervező készítette, aki több tucatnyi erdélyi település címerét tervezte meg. Jegenye címerében Szent Mihály arkangyalt látjuk, a jegenyei templom védőszentjét. Két oldalán a nap és a hold, e két jelkép az 1765-ben Mária Terézia által készíttetett Erdély-címerből származik, ott a székelyekre utal. A címerpajzs jobb alsó felében találunk két keresztbe fektetett bányászkalapácsot a Jegenyén zajló bányászat jelképeként. A címer feletti korona díszítőelemként szolgál.